Amikor új munkát keresel, beadod sokfelé, ahol legalább 80%-ban eleget teszel a követelményeknek, és el tudod magadat képzelni az adott cégnél. Van az úgy, hogy visszaírnak, nagyon szeretnének beszélni veled, gyere srác, interjúzzunk. Nagy az öröm, már csak a legjobbnak kell lenni a sok majom közt, lemosok bárkit a pályárol, kidumálom!
Picit meglepő volt, hogy másik iparágból hívtak, de úgy vélem, tudásom átültethető, max 2-3 hónappal tovább tanulok, mert az adott iparág szakzsargonját is meg kell tanulnom, így volt ez a jelenlegi cégemnél is. Nagyon profin, e-mailban mondták ki, mikor fog hívni, szépen felkészültem, hajrá! Csöng is a telefon, tényleg az hív, akit már lecsekkoltam LinkedIn-en, és akkor indult a rémálom. Egy neves, nagy, nemzetközi cégtől azért többet vártam.
Semmi ismerkedés, bele a közepébe, Milyennek képzelem az ideális pozíciómat? Gyerekek, pont olyannak, ami az állásleírásban szerepel, nem? Elég határozott elképzelésetek volt, kit is kerestek, kit érdekel én mit akarok csinálni? Igazából én a strandon szeretnék margharitákat szürcsölni, néha szörfözgetni egy picit, masszázs, némi steak...
Azt mondja segít, felteszi másként a kérdést, majd megfogalmazta pontosan ugyanazokkal a szavakkal, szórenddel. Próbálom menteni a menthetőt, igyekszem valami határozott választ adni.
Oké, akkor mennyi jogi hátterem van? Tudok egyedül szerződést fogalmazni az ő iparágukban? Milyen egyetemre jártam? Nos barátom, semennyi jogi hátterem nincsen, mégpedig azért, mert közgazdasági egyetemre jártam, ahogyan az hatalmas betűkkel szerepel is az önéletrajzomban. Sehol nem állítottam, hogy jogász lennék, max szerződési feltételeket tárgyalok az ügyféllel, ott is a tartalmi részre fókuszálva, a(z amúgy igen fontos) szőrszálhasogatásra meg ott a jogi osztály... Ekkor a csávó bemondta, hogy nagyon mást keresnek, ne raboljuk egymás idejét, viszlát. És letette a telefont.
Na álljunk meg egy szóra gyerekek!
Nyilván többen is láttátok az önéletrajzomat, és úgy ítéltétek meg, hogy némi közöm van a keresett pozihoz, ezért hívtatok, ezért gyűltetek ti is össze ezen a szép hétfő reggelen, hogy meggyőzzelek titeket, hogy igen, jól olvastátok, én vagyok az emberetek. HA AKÁRCSAK EGYSZER IS BELEPILLANTOTT VOLNA VALAKI abba a nyüves önéletrajzba, akkor nem raboltuk volna egymás idejét, ha gazdasági jogászt keresnek inrastruktúra-építési területre, akkor mi a francnak hívtok fel egy telekommunikációs hátterű közgazdászt??? Az meg milyenmár, hogy simán rámnyomják a telefont, picit sértődötten, hogy nem felelek meg egy ott helyben kitalált pozícióra? Mert az állásleírás alapján az lenne a feladatom, mint amit most is csinálok, csak épp a másik iparágban.
Nem baj, nyilván nem is szeretnék már ennek a cégnek dolgozni, nem dől össze a világ, ők sem mennek tönkre nélkülem, én meg keresem a céget, aki szokott önéletrajzokat olvasni:)
